Ádi beszámolój

Mezőberény

Srácok, én csak most tudok bejelentkezni, eddig ugyanis nem tudtam felemelni a kezemet a sok csocsózától, a kikövetelt léghoki meccsek végeláthatatlan sorától, és Sanyi is keményen megfuttatott a negyven fokban a pingpongtudásával. És még szerencsém volt, hogy a tollashoz túl nagy volt a szél... :D A vállam alig mozog, szerintem az i-re a pontot a botcsinálta íjászkodás tette fel (túl is lőttem a kerítésen, de még az úton is, úgyhogy némely nyilat idegen kertekből kellett visszaszereznünk. Azért Vivinek így is örök hála, hogy kipróbálhattam! :)), az meg már csak hab volt a tortán, hogy a kölköket tetőre, kerítéseken keresztül, és egyéb helyekre kellett át- és beemelni. Ezúton is bocsi, hogy Szűcsati Annájából kémet, Tewe-Amiból pedig besurranó tolvajt képeztem (egy akció erejéig:)). Remélem, jó útra térnek! :D

Nem baj, "kárpótolt" mindezért a pár új ember ismeretsége, az isteni finom Biluxné-féle joghurt, amiért ezúton is külön elismerésem, és persze Őrminé Ildi heves majrézása szombat este a bolt felé, és onnan jövet (nemtom mi baja lehetett, én végülis bevettem a  kanyart... :D) Utána Szűcsati meghajtotta a beteg verdámat, de nagyon vigyorgott utána :) Aztán én próbáltam Martinkáék járgányát, és elővásárlási jogot jegyeztem be rá, ha egyszer (még időben!) eladná. :) Jenő, vagy ahogy elneveztem, Dzsenna bajorját már ismerem, úgyhogy a V6-osa "vartyogását" én most átengedtem másoknak, akik láthatóan rá is cuppantak  :)

A talik hangulata, "szelleme" tagadhatartlanul változik, ahogy a társaság "kemény magja" egyre jobban ismeri egymást, és az újonnan jövők is üde színfoltjai a csapatnak. A szervezésben is egyre rutinosabbak leszünk minden évben, de legalábbis a tanulságokat mindig leszűrjük! :) Sanyinak külön köszönet a tomboláért és a rekesz sörért is! :) A 10 kiló hús és a hozzá tartozó zöldek pedig szerintem kitűnő szombati vacsit és utána reggelit nyújtottak (szerencse, hogy éjjel megtaláltam az egyik ottfelejtett csirkehúsos zacsit az autómban.... :D gyorsan hűtőbe is tettem :)) A palacsintákról nem emlékezem meg, mert az már alap! :D Az is döbbenetes változás, hogy 2-3 éve még hajnali kettő felé is fent voltunk, most pedig éjfélkor én voltam az utolsó, aki elvonult alukálni. :) (nem, Őrmi, nem cipeltek!! :PP)

A taliról távolmaradók közül kiemelném Ambrust és családját, őket nagyon hiányoltam, bár ők gondoltak ránk az óperencián túlról is. Szerintem mi is rájuk, innen is minden jót kívánunk nekik!

A vállalkozó szelleműekkel decemberben találkozunk valami Trófea-szerű helyen, a "kemény mag" meg úgyis mindjárt látja egymást! :)) És már most elindult a számláló a következő IX. topiktalira! Addig is várjuk a fotókat! :)

Kiegészítés:

A beszámolómhoz még hozzáfűzném, hogy nagyon hiányzott a felszabadult éjjeli beszélgetésből Smíró (no és lányai... :P), meg a történetei, amivel már két éve Gyulán is földhöz ragasztotta az állunkat, na meg Gombfoci&co, a hihetetlen hegyeivel, amiket megmászott tavaly óta, és persze mások is... Kéretik mindenki ezt a két napot rászánni a dologra!...

És amúgy itt üzenek egy bizonyos KONTRA AMBRUSNAK, hogy igazán befirkálhatna már pár részletet ide a kalandos életéről, és családja hányattatásairól a Nagy Vízen túlról... Ennyivel tartozol, A/Ombree!