IX. fórum találkozó

Bajánsenye, Tó Panzó

Hát ennek is vége, sajnos. Nagyon jó csapat jött össze. Szombaton közel 50 fővel bitoroltuk a területet. Családommal már csütörtökön lementük egy kis terepszemlére, információ gyűjtésre. Voltak meglepetések, melyek hatására a következő talikkal kapcsolatban kibővítem a kérdés táramat a szállásadóval. Pld: áram használat, füvön parkolás, kapuzárás, stb.

Csütörtök:

Kislányunk (15 hónapos) alvásidejére terveztük az utat, így 11 magasságában a kocsit megpakolva, pékárukkal feltankolva indultunk. Természetesen az időjárás kegyes volt hozzánk, így lefelé menet nem kellett használni a klímát, mert szakadt az eső, úgy fél útig (Zamárdiig). Az út 318 km volt. Egy kis szösszenet, a GPS nem ismeri a Bajánsenye, Rákóczi út 20-at, csak 17-ig. Így kicsit vicces volt. Sikerült 16 óra magasságában megérkezni. Pont az ajtóban várt a szállásadó (Eszter). Szoba elfoglalása, terület feltárását követően elindultam infókat beszerezni a pénteken érkező csapattagok részére.

Ami nagyon meglepett még napokkal korábban, hogy a 21 szobához - mely alapból 2-3 ágyasak - összesen 3 db 120L-es hűtő van biztosítva. Megpróbáltam lebeszélni, hogy mi lenne ha az egyik hűtő fullosan, vagy akár 2 hűtő a miénk lenne. Hát mire leértünk addig volt 4 hűtő, de 1 db 120L-es és három olyan bárhűtő, ami kb 40L-es. Végeredmény 1 db 120L-es és 1 db bárhűtő örömteli tulaja lettünk.

Kiderült, hogy egy régi főiskolás baráti társaság lesz lent velünk együtt, akik szintén használni szeretnének ezt-azt, így szükségesnek éreztem velük helyet, időpontokat egyeztetni. Jó is volt, mivel ők is olyan éves egy alkalmas csapat, mint mink és vannak jó szállás helyeik ahol már korábban voltak. Szóba került a mikró, melyre nem mondhatok panaszt, igaz egy élmény volt rájönni a működésére (még a forgó tányéros időszak előtti), de nem csak nekem. Arra ébredni, hogy "hogy a fa..ba indul el, igen nyomtam már azt is, meg azt is" :))

Felfedeztük merre van bolt, meddig van nyitva, és természetesen, hogy ott mindenki fűnyíróval jár a benzinkútra.

Péntek:

Ébredés után röpke reggelit követve előkészülődtünk egy zalaegerszegi Aquacity-re. Cirka 45-50 km. Megírtam a többieknek, hogy kb 15-17 között visszaérünk, na ebből nem lett semmi. Sikerült a 19 óra, igaz "tescóztunk" is egyet. Az Aquacity isteni volt, igaz a 3eFt-os belépővel csúszni nem lehet a vízi csúszdákon, így meg kell venni a 4800,- Ft belépőt, mely 8 csúszda használatát foglalja magában.

A csapat úgy 15 óra magasságában kezdett beszállingózni. Természetesen HDI szakink zárta a sort úgy 22 óra magasságában, ráadásúl kiderült, hogy a ruháikat otthon hagyták. Ebből már lassan rendszert csinálnak. Szécsi Feri hozta magával a "repülő kameráját", melynek olyan hangja volt, mintha darazsak röpködtek volna a fejed felett. Sajnos pechére nagyon sok kép és videó elszállt a gépéről.

Valahogy kimaradt a pénteki program egyeztetése, mert nem készült senki sem kajával, így vártak minket mint élelmezési ellátó pontot. Természetesen ahogy vissza értünk egyből bekeverésre került a palacsintatészta.Itt említeném meg: Szóba került a sütögetés, bográcsozás a tulajjal. Mondtam, hogy az én sütőmmel szoktam grillezni és palacsintát sütni a csapatnak. Ekkor rákérdezett a tulaj, hogy milyen teljesítményű a sütő, nehogy meglepetés érje, mikor jön az áram számla. Már arra is gondoltam, hogy jattként odaadom az áram összegét. Bogrács és grill, a hús mennyiség még kérdéses volt. Sys megérkezésekor kezembe nyomott egy hatalmas dobozt, hogy kínáljam körbe, 14 kg banánt hozott. Vasárnapra elfogyott.

Szombat:

A csapat egy kicsit kómásan ébredt Szandi háromnegyed 9 felé kelt, így egy kicsit tudtunk lustizni. Úgy 10-11 között átugrottunk a szomszéd faluba húsért a Real diszkontba. Jena és Bilux tarját szeretett volna enni, a többiek maradtak a csirkénél, így vásároltunk 8 kg csirkefilét, 3 kg csont nélküli tarját,de a csontot el kellett hozni (belekerült a gulyásba), valamint 3 kg sertés combot a levesbe. Venni kellett műanyag tányérokat és evőeszközöket, mivel a tulaj nem adott (csak annak a csapatnak akik bitorolták a pavilont, még csészéket és poharakat is kaptak)

Szálláson elkértem a bográcsot és nekiálltunk előkészíteni a levesbe valót. Mindenki kivette a részét a főzésből, én voltam a főkukta. Az kis kukták szeleteltek, aprítottak, pucoltak, kockáztak, pácoltak, ébren tartották a munkásokat. :) 

Főzés közben a szokásos fényképre beálltunk a kocsikkal, mire a tulaj egyből meglátogatott minket, hogy tönkre vágjuk a füvet és 1 fénykép erejéig maradhatunk, majd azonnal álljunk vissza a aszfaltra. Megértettük, csak időbe tellett, hogy fel is fogjuk, maradtunk vagy 2 órát, míg a Hungarise Gulás el nem készült.

 

 

 

 

Volt akinek kevés volt az éjszaka, így pihent egy kicsit. Bogrács igen jól sikerült, alig maradt igaz késői ebéd lett belőle. Napközben előkerült egy kis dinnye is, mely apró cikkekre volt vagdosva, olyan 2-3 falatokra. Ötletnek nagyon jó volt, köszönjük a Bilux családnak.

Este 19 után kezdtük el a grillezést, 5 kg pácolt csirke és 3 kg tarja lett megsütve, köretként jégsalit, póréhagymát, paprikát, paradicsomot és kenyeret ettünk. Sys meglepett minket a saját titkos receptjével összeállított palacsintával. Az élvezetek tárházához hozzátartozik, hogy a palacsintát madártejes fagyival, banánnal egészítettük ki. Ennek ellenére azért volt aki maradt a jól bevált kakaópor, vagy lekváros változatnál. Én mindössze 1 palacsintát ettem meg a három nap alatt, azt is azért mert Ilcsi olyan szépen kérdezte, hogy kérek-e egy ízbombát. Idén azért kevesebbet kellett állnom a "konyhában" sokan besegítettek a sütögetésbe. Szécsi Feri, mint nagy grilles átvette a grillezés részét, olyan isteniek lettek a tarják, hogy még az is megkóstolta, aki már degesz volt. Köszi Feri. Sys a csirke sütésnél és a  palacsinta készítésnél jeleskedett. Próbált képeket csinálni, de a mozgásával és járásával volt némi gond. Azért sikerült pár kép neki.

 

 

 

 

 

 

 

Beindult a tollaslabda őrület, még jó, hogy elhoztuk. A képek magukért beszélnek. Első körben SYS vs Ildikó estek egymásnak. Sys torkából többször furcsa hörgő hangok jöttek ki. Mindketten mondták a magukét. A pálya - ha mondhatnám annak- velük együtt mozgott, főleg a háló, vagy lejjebb, vagy feljebb, vagy oldalra, mindenesetre mind a ketten magyarázták, hogy a másik nem tud tollasozni. Ezt jövőre rövidre zárom, mert viszünk madzagot és kifeszítünk hálófélét. Pontra játszva győz aki győz. A párocska után én fárasztottam ki Ildit, utána érkezett Ádi vs Ildi csata. A jól elpáholás kimaradt. Később Jena vs Dia kergette a szúnyogokat az ütőkkel, de már félhomályban, mondhatjuk táncolt egyet :)

Gyerekek napközben vízi csatát vívtak, hol vízipisztollyal, hol 0,5 L, vagy 1,5 L-es petpalackkal. Mindenki kapott a vízből, még az is aki nem akart. Sajnos a pisztolyka estére megadta magát, de a palackból volt bőven. Az este nagyon jól sikerült, éhes nem maradt senki. Sokak szemében a könny játszotta a főszerepet.

A kígyó lábakat nem tudom nem kirakni. Szűcsatti és Dupepe volt a modelljeim.

 

 

 

 

 

 

Vasárnap

 

Az utolsó napon, ébredését követően elkezdtük a maradék húsok sütögetését reggelire. Olyanok voltunk mint egy nagy család :), csak a hely volt kevés. A tulaj már nem engedett be az étkezőbe. Terveztünk egy Balatoni fürdést, valamint ebédet, de az sajnos elmaradt. Mi siettünk haza, még a dugó előtt. Volt, aki a környék látványosságait vette górcső alá és volt aki elindult Horvátországba az 5 év folyamatos munka után kijáró pihenésére. 

 

 

 

 

 

 

 

Képek feltöltése 1024x768 felbontásban a onedrive-be folyamatban van. Klikk a fényképezőgépre

 

 

Még egy pár kép csak úgy össze-vissza: