Nem azért, mert esetleg kevesebbet költöttünk üzemanyagra, hanem azért, mert egyszer csak nem indul majd az autó. Másodjára sem, pedig mindig időben cseréltünk olajat, ügyeltünk a kopó-fogyó alkatrészekre, vagyis az autó látszólag jó állapotban volt. Valamennyi üzemanyag is van a tankban, mégsem indul. Könnyen lehet, hogy az üzemanyagpumpa adta meg magát.

Ha szerencsésebb helyzetben vagyunk, csak az üzemanyagpumpa belső szűrője tömődött el, amit nagyon sok autótulajdonos hanyagol el, esetleg nem is tud a létezéséről, pedig 150 ezer kilométerenként érdemes kitakaríttatni, cserélni. Ez ma már nem egyszerű feladat, mert gyakran az autó tankját is le kell szerelni hozzá, de olcsóbb, mint egy új üzemanyagpumpa (plusz a tréler).

Az üzemanyagpumpa egyébként ritkábban romlik el gyártási hiba vagy alultervezettség miatt, inkább egy rossz szokás okozza a halált. Ha gyakran járunk kevés üzemanyaggal, a tartály alján felgyülemlett lerakódások, vagy szimplán a benzinkút pisztolyából a rendszerbe került szennyeződések nagyobb eséllyel tömítik el az üzemanyagszivattyú előszűrőjét. A pumpa egy darabig küzd, megpróbál megfelelő mennyiséget szolgáltatni még az eltömődött szűrőn át is, de egy idő után akár minden előjel nélkül felmondja a szolgálatot, és az autó leáll.

A magasabb koncentrációban jelenlévő szennyeződés mellett azért is káros kevés üzemanyaggal járatni az autót, mert az üzemanyagpumpát az üzemanyag hűti is, nem kell sok fantázia hozzá, mi a sorsa egy-egy túlmelegedett alkatrésznek. A probléma hatványozódik a modern dízeleknél, ahol a nagyon magas, akár 1800-2000 baros nyomás miatt az üzemanyag egy részét eleve vissza is áramoltatják a tankba, hogy megfelelő legyen a hűtés. Alacsony üzemanyagszintnél ez a visszaáramoltatás nem látja el rendesen a funkcióját, a gázolaj felmelegszik, ami így kenési problémákhoz is vezethet. A jelenségről részletesebben írtunk néhány éve a modern dízelek javításáról szóló cikkünkben.

A meghibásodás persze sokszor nem váratlanul következik be. Az üzemanyagszűrő eltömődése miatt ingadozó üzemanyag-szállítás okozhat égéskimaradást, ami könnyen felvillantja a check engine-lámpát. Ha rendben találjuk az autót, és egy gyors átvizsgálás során sem derül ki, mi a probléma, gyanakodhatunk, hogy valami az üzemanyagszivattyú környékén nem stimmel. Így akár már egy eltömődésnél feltűnhet a probléma, és megússzuk, hogy leolvadjon a villanymotor, amelynek cserébe, bizonyos típusoknál akár 80-100 ezer forintba is fájhat.

Az üzemanyagszűrő-eltömődés hatása alattomosabb formában is jelentkezhet. Az üzemanyapumpák javításával és kereskedelmével foglalkozó Korpos Attila egyik ügyfele járt úgy, hogy autója 20 perceként szinte óraműpontossággal állt le. Kiszerelés után hiába tűnt tisztának az üzemanyagszivattyú előszűrője, a terhelés alatt végzett vizsgálat során kiderült, hogy az átlátszó szűrő pórusai már úgy eltömődtek, hogy nyomás alatt akadályozzák az üzemanyag áramlását.

Régebbi autók fém üzemanyagtartályánál alacsony szint mellett a pára is kicsapódhat a tank falára, ami azon kívül, hogy rozsdásodást okoz, a mai üzemanyagok 5-10%-os etanoltartalma miatt már keveredik a vízzel, így javult a folyadék vezetőképessége is. Emiatt az üzemanyagpumpában a szénkefe és a kommutátor között nagyobb szikra keletkezik a szokásosnál, amiből persze nem lesz robbanás, hiszen azt maga az üzemanyag akadályozza meg, de idő előtti üzemanyagpumpa halála igen.

Könnyen elkerülhető a baj

A különböző üzemanyag-lerakódásoktól szinte képtelenség teljes mértékben megszabadulni, de nagy mértékben csökkenthetjük a kockázatot, ha sosem autózunk 1/3-nál kisebb üzemanyagszinttel. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a modern üzemanyagnak is van szavatossági ideje, ami körülbelül két hónap. Romlott üzemanyaggal is elmegy az autó, de a rossz benzin megtámadja a műanyag- és gumitömítéseket, ami szintén károsodást okozhat az autóban. Gázüzemű, vagy ritkán használt autóknál (például a veteránoknál)  a benzinkonzerváló folyadék segíthet, mely stabilizálja az üzemanyag kémiai szerkezetét.

Az üzemanyagszint-jelző is meghibásodhat

Ha kevés benzin vagy gázolaj jobban lötyög a tartályban, ugyanígy tesz az üzemanyagszint-jelző úszója is. A pálca egy kerámialaphoz csatlakozik, amely végeredményben jelzi nekünk az üzemanyagszintet, de elkophat, ha gyakran ugyanazon az alacsony álláson kell üzemelnie. Hogy jobban értsük, hogy is működik a szintjelző, íme egy videó, ahol szétszednek egy üzemanyagpumpát és a hozzá tartozó szintjelzőt.

A kopással tehát pontatlanná válhat az üzemanyagszint-jelzés, és bekövetkezhet a banális hiba: elkezd rángatni az autó, majd a motor leáll, megszűnik a kormány- és a fékrásegítés, mert kifogy az üzemanyag. A filmekben gyakori jelenet az ilyen, a főhős a sivatagi országút közepén, marmonkannával a vállán indul a messzeségnek, hogy üzemanyaghoz jusson, majd a néhány liternyi üzemanyag betöltésével továbbhajt a következő benzinkútig.

Régebbi autóknál ez nyilván működött is, de a mai modern, közvetlen befecskendezéses technológiák nem igazán szeretik az ilyen lerohadást. Persze, típusa válogatja, ha idejében félreálltunk és oltári szerencsénk van, beindulhat az autó, de ha nem vagyunk elég óvatosak az újraindítással, leégethetjük az üzemanyagpumpát. Tankolás után hagyjuk 20-30 másodpercig gyújtáson az autót, majd néhány másodpercig próbálkozzunk az indítással. Ha két-három ismétlés után sem indul az autó, a pumpa előszűrője valószínűleg eltömődött, minden további indítással csak azt kockáztatjuk, hogy az egész pumpa leolvad.

Különösen nagy szívás van a dízeleknél, hiszen ha kifogy az üzemanyag, könnyen levegő kerül a rendszerbe. Csak légtelenítés után fog újraindulni az autó, amire általában nem vagyunk felkészülve a világ végén, az út szélén lerohadva. A modernebb autóknál persze már van erre szoftveres védelmi mechanizmus, de azért jobb nem játszani a tűzzel.

Sokkal drágább kevés üzemanyaggal járni, mint gondolná

Azon kívül, hogy pusztán kellemetlen dolog az út szélén maradni egy elromlott üzemanyagpumpa vagy egy rossz üzemanyagszint-jelző miatti kifogyás miatt, még a rendőr is megbüntethet minket. Az üres tank miatti lerohadás az elkerülhető problémák közé tartozik, így például Németországban autópályán 30-70 euróig terjedő pénzbírságot kaphatunk, de máshol se lepődjünk meg, ha a rendőr úgy látja, a figyelmetlenségért kioszt pár hibapontot. A fogyóban lévő üzemanyagot általában a mutatón felül valamilyen bimmbammolás és felvillanó LED is jelzi. Hosszú úton a legjobb, ha már a felvillanó jelzés előtt meglátogatunk egy kutat, a hétköznapokon pedig igyekezzünk 1/3-os tankszint felett járni, hogy elkerüljük a drága javításokat.